Egy kis emlékezés a Cursillóra
Flaskó Imréné Mariann 2010.04.15. 17:57
Flaskó Imréné Mariann vagyok a Szent Borbála asztaltól.
Egy kis emlékezés a Cursillóra.
Mire is?
A hitre, reményre, a szeretetre és az összetartozásra.
Én 2009. augusztus 09-től járok a templomba. A Cursillóba Dudás László Atya ajánlásával kerültem, amiért örökre hálás vagyok.
Mindíg tudtam, hogy valaki vigyáz rám. Eddig úgy gondoltam a sors keze, de a Cursillóban bizonyosságot szereztem arról, hogy az Úr vigyázott rám.
Megismertem sok szeretetreméltó embert és szomorú sorsokat. Voltak közöttünk olyanok, akik olyan méltósággal viselték a nehéz terhüket, ami csak az Úr segítségével lehet.
A hangulat nagyon bensőséges volt. Olyan hangulati változásokon mentünk keresztül, hogy az egyik végletből a másikba estünk. Értem ezalatt a nevetésből a sírásba.
Úgy érzem sikerült kapcsolódnom ahhoz a bizonyos " szőlőtőhöz" és közelebb kerültem Krisztushoz. A szeretettartályom megtelt, igyekszem jól gazdálkodni vele a családom körében!
Nagyon köszönöm a Szervezőknek és az Előadóknak ezt a csodálatos három napot.
Az egy hónapos találkozó is nagyon jó hangulatban telt el, csak kár, hogy többen hiányoztak. Azért volt egy nagy hibája is, rövid volt! Egy kedves Ismerősöm azt mondta a kocsiban, hogy "olyan érzése van, mintha üdülésről mennénk haza"
Mindent köszönök!
De Colores!
Mariann
|