| 
 Naponta…
 
	Amikor gyermek voltam, azt gondoltam, Istenben vetett hitem meg nem inoghat.
	Aztán következtek a tépelődés és kétely évei. Imádkozva visszataláltam Istenhez. Régi hitemet újként kaptam tőle. És azt hittem, örökre az enyém. 
	Amikor felnőtté értem, tanított meg Isten arra, hogy a hitért meg kell küzdeni. Ő adja nekem: ingyen, kegyelemből. Ez legnagyobb kincsem és boldogságom. De megtanultam, hogy hitem elhal, ha nem szerinte élek, és nem könyörgök érte, ha meg nem küzdök érte. (Paul Roth)
 /forrás:  Keresztény élet c. ujság/
 |