Cursilló Máriapócson!

         1998-ban a parokusunk (Polgári László atya) ösztönzésére, néhányan részt vettünk a nyíregyházi Római Katolikus plébánián szervezett cursillón. Polgári atyát, még ebben az évben áthelyezték Máriapócsra és a Zarándokház vezetésével, bízták meg. Már a következő év végén felhívott bennünket, hogy segítsünk neki a Máriapócsi cursilló beindításában. Közöttünk már akkor, öt képzett munkatárs volt. Ő felvette a kapcsolatot a Budapesti cursilló néhány gyakorlott munkatársával, hogy az ő vezetésükkel és a mi segítségünkkel elkezdjük a szervezést. A budapesti testvérek készséggel álltak rendelkezésünkre, és a nőknél, Fabók Györgyné Ildikó, férfiaknál Gilyén Elemér rektorok vezetésével

2000. február 10.-én

Megkezdődhetett az első férfi cursilló, amit még ebben az évben két férfi és három női cursilló követett.

Már a kezdetkor tudtuk, hogy előbb-utóbb a saját lábunkra kell állnunk, és nekünk kell biztosítani minden körülményt, ha önállóan akarjuk ezt a módszert művelni és Isten szeretetét tovább adni. Nagyon neves papok segítettek az induláskor, mint Herpy György atya, vagy Beöthy Tamás SJ atya, aki az egész cursillót behozta Magyarországra a rendszerváltással egy időben.

A megszólított Görög Katolikus papok szolgálatkészsége, hozzáállása alapot teremtett a Máriapócsi cursillók működőképességéhez. Sokat segített, hogy ekkor már nagyon sok értékes ember jött Nyíregyházán kívül, Edelényből, majd Sajópálfaláról, akikre, mint munkatársakra is lehetett építeni.

2001 nyarán a nyíregyházi Római Katolikus testvérekkel megszerveztük az első munkatársképzőt, és ősszel már nyíregyházi rektora és csak saját nevelésű munkatársai voltak a férfi cursillónak. Egy év múlva, már a lányok is önállóan dolgoztak.

2003-ban elhatároztuk, hogy önállóan megtartjuk a munkatársképzést. Azóta minden második (páratlan) évben megszervezzük, felismerve az utánpótlás fontosságát, és a tervszerű váltásuk, jelentőségét. A munkatársképzőn, lelkesen részt vesznek a felkért pap testvérek is. Ez biztosítja az egyenlő lelki felkészülést és a beszédek teljes összhangját. A páros években is igyekszünk aktívak maradni, mert akkor Nagy Ultreyát tartunk az Istenszülő közelében, a Kegytemplomban. Ilyenkor, olyan előadókat kérünk a részvételre, akik sokat tettek a cursilló magyarországi terjesztéséért és életbenntartásáért, mint Felföldi László atya, vagy Székely János püspök atya.

         Mivel ennek a módszernek a lényege, hogy – „A II Vatikáni Zsinat” szellemében – civilek is bekapcsolódjanak, az újra evangelizációs munkába, kis csoportokban imádkozva, segítsék az Egyház megújulását, fontosnak tartjuk, hogy mennél inkább kiszélesítsük az utánpótlási területeket, a fent említett három városon túl meg kell említeni, Miskolc, Tiszaújváros, Etyek helységeket, ahol fontos bázisaink működnek. Ezek az utánpótlást biztosítják.

Legalább, ilyen fontos a már részt vett testvéreink lelki gondozása, a három napban kapott tűz izzásban tartása. Ezt a célt szolgálja az évente Máriapócson megtartott lelkigyakorlat.

         Mi hívő emberek így szeretnénk hozzájárulni, a környezetünkben élő keresztények megújulásához, országunk újra evangelizálásához.

DE COLORES!

V.G.