Biztosan akadnak  olyanok közöttünk,akik már próbatételeket kaptak a hétköznapokban,de tartsuk szem előtt,hogy megismerkedésünk nem ért véget február 28-ával.
Amit Máriapócson kaptam ezalatt a 3 nap alatt,azt sosem fogom elfelejteni,mélyen belém égett és elkísér mindenkor,mindenhová.
Köszönet érte mindannyiótoknak! Azoknak,akik részt vettek a Cursillón és kinyíltak előttünk és -nem utolsó sorban- a munkatársaknak és az atyáknak,a rektornak (akit szeretünk :-)  ) ,hogy időt,energiát nem sajnálva segítettek nekünk abban,hogy lelkiekben gazdagon térhessünk vissza a megszokott környezetünkbe.
 
Zárásnak fogadjátok szeretettel egyik versemet:
 
De colores!
 
 
Boldogok a lelki szegények...
Ha azt érzed, hogy minden drága adomány, ami van a lelkedben,
Semmit sem ér, mert nem önt el hivalkodás sem Földön, sem Egekben.
Ha önmagadban semmit nem találsz, mire végleg hagyatkozhatnál,
Hiszen tudod: minden üdvözítő ajándékot Jézustól kaptál.
Kulcsold imára reszkető kezed, mert ima nem vész sosem kárba:
"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa."

Ha a belső, kínzó fájdalomtól lelked a sírásban megszakad,
Hisz` amit tettél, súlyos vétek, és a vétekben elakadt szavad.
Ha bűnbánat terheli roskatag szívedet, és nem látsz kiutat,
Jézus boldogan mutatja az Istenhez vezető, rögös utat.
Az Úr lehajol hozzád, megsiratott bűneid megbocsáttatnak,
Szavai élnek: "Boldogok, akik sírnak: mert megvigasztaltatnak."

Vajon te képes vagy szótlanul hallgatag, alázatos maradni,
Mikor sebzett szívedet bántásokkal halálra akarják marni?
Tudod-e magasztosan továbbra is vinni a rád szánt keresztet,
Mikor térded már a földre roskad, és nehéz súly nyomja lelkedet?
Mikor többször is árulón megtagadnak téged, hallgasd a bölcset,
Hisz`: "Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet."

Szomjazod-e oly mohón az Igét, s várod-e a küldött követet,
Hogy szomjadat eloltsa, és elmondja Jézus, mit miért követett?
Vajon van-e olyan éhező vágyódásod, mint Kornéliusnak?
Vagy a Gázába vezető járatlan úton a főkomornyiknak?
Isten igazsága iránti vágyódás titka az örök létnek:
"Boldogok, kik szomjúzzák az igazságot: mert megelégíttetnek."

Ha Krisztushoz vezető úton gonoszok támadnának meg orvul,
Olyan lennél, mint Jerikó felé úton a pap, aki elfordul?
Vagy inkább te kikerülnél, és úgy cselekednél, mint a lévita,
Közömbösen, ki fél, hogyha hozzám ér, nem térhet többet templomba?
Vagy lennél az irgalmas szamaritánus, ki ápolja testemet,
Mondván: "Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek."

Tudod-e azt, hogy tisztává csak a megsebzett bárány vére moshat?
Csak a golgotai áldozat által kijelölt út virágozhat?
S a keskeny út kapujához alázatosan, bűnbánóan érve,
Bűnbocsánattal, kegyelemmel, hófehér lélekkel hazaérve,
Az ódon kapun kopogtatva először a lelkedet vizsgálják,
Mert: "Boldogok, akiknek, szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják."

Tudod-e, hogy mérhetetlen értékű békesség nagyon drága kincs,
És igazából csak akkor értékeled, ha már jó régóta nincs?
Ne akard a rossz cselekedetet még rosszabbal visszafizetni!
A Gonoszt legyőzni csak jóval lehet, miből elég egy csipetnyi,
S az ellenség kardja már a hüvelyben, tettei nem szorongatnak:
"Boldogok a békességre igyekszők: Isten fiának, mondatnak."

S Harcosom! Ne feledd minden nap magadra ölteni fegyverzeted!
Sokszor fogsz még csatába szállni, és a Gonoszt végleg leverheted,
Ha készen állsz az Úr szavait megtartani, mellette kiállni,
Ő képes lesz téged hatalmas mennyei erőkkel felruházni,
Előtted a kapuk kinyílnak: "Boldogok, akik háborúságot
Szenvednek az igazságért, mert övék lesz a mennyeknek országa."